Az 1700-as évek közepén Röjtökön 25 jobbágyház és 5 zsellérház állt. Ezek birtokosa a Felsőbüki Nagy család volt. Egy 1799-ben íródott idézet szerint abirtok „egy emeletre épült kastélyával ékeskedik.” A kastély a XVI. században csak földszintes udvarház, a 3414 holdas Nagyerdő vadászháza volt. Romantikus, klasszicista stílusban építették kastéllyá 1750-ben. Főépülete kétszárnyú, ami nagy U alakú udvar kiépítését tette lehetővé. Az egyhangúságot oszlopos árkádok törik meg. Parkja eredetileg 8 hektár volt. Felsőbüki Nagy Pál főjegyző, alispán, majd a hétszemélyes tábla tagja halála után három gyermeke közül József, kancelláriai tanácsos, majd királyi személynök lett az örökös. Egyetlen leánya, Julianna halála után a birtok férjéé, Ürményi Miksáé lett. Ő Nyitra megye egyik legrégibb nemzetségéből származik. Az ő idejében történt, hogy gróf Széchenyi István megtisztelte látogatásával a röjtöki kastélyt. A „legnagyobb magyar” erre vonatkozóan szokásához híven szaggatott német mondatokban vetette oda megjegyzését naplójában 1841 október 14-éről: "Nachmittag reite ich nach Szerdahely, um Bezerédy zu versöhnen, fand ich ihn nicht, Röjtök, los."

Az eladás során Schöller és Patzenhofer családok megtekintették a helyszínt és alkalmasnak találták az Ikva mellett elterülő rétet cukorgyár építésére, ugyanis itt haladt el a nagy forgalmú Sopron – Pápai kereskedelmi út. Bauer Antal tekintélyes soproni sertéskereskedő megelőzte a cukorgyárosokat, megvette a röjtöki birtokot. A 19. században Sopron gazdasági életében igen nagy jelentősége volt a sertéskereskedésnek. Akkoriban hatalmasdisznócsordákat tartottak a Bakonyban a soproni kereskedők, és állandóan utazgattak Horvátországba, Szerbiába. Széleskörű nyelvtudással rendelkeztek. Bauer Antal a Thaya mellett fekvő Waidhofenből vándorolt be Sopronba. Felesége a sörfőző Bosch családból származott, akik a mai Erzsébet Kertben a várostól bérelték az egykori sörgyárat. A Bauer család inkább csak hétvégi és nyári tartózkodásra használta a röjtöki kastélyt. Bauer Antal 1893-ban halt meg. A röjtöki birtokot Mihály fia örökölte. Kitűnő gazdálkodását a legmagasabb helyeken is elismerték. Bauer Mihályt és Antal öccsét a király Röjtöki előnévvel nemesítette. 1910-ben a német felmenőkkel büszkélkedő báró Berg Miksa vásárolta meg a birtokot. „Addig a kastélyon változás alig esett. Megvolt a főhomlokzaton az oszlopos bejáró, de nem erkély, hanem tető fedte.

A falakat az emeletet is átfogó copfos ion pilaszterek tagolták.” Az új tulajdonos a híresbécsújhelyi Mayer építész tervei alapján átépíttette. A röjtöki kastélyparkban található hidat Berg Miksa apósa ajándékozta lányának, Hedwig Thyssen-nek és vejének. Hedwig Thyssen Berg Miksa második felesége volt, akitől két gyermeke született. A híd kastély felöli részén két kőből faragott oroszlán volt. Berg Miksa bárótól fiai örökölték a kastélyt. 1926-ban Verseghy Nagy Elek vatikáni magyar nagykövet lett az új tulajdonos. A kastélyt óriási befektetéssel a legmodernebb igények szerint építették át. Az ő idejében alakították ki a kastély körüli parkot, ekkor épült bele egy nagy úszómedence, amelyet Hajós Alfréd tervei alapján készítettek el. Mellette áll a fából készített kis japánház, nádtetővel fedve. Ez a Dunántúlon egyedülálló volt. Az udvart szabályos alaprajzú francia kert díszíti, gömbbukszussal, kettős sövénnyel és virágnégyszöggel. A déli homlokzati falhoz csatlakozik egy 50x50 méteres zárt kert, középen kis medencével, szökőkúttal.

A Kastélyba lépve a hall korabeli faburkolatát és gipszmennyezetét csodálhatjuk meg, a II. világháború alatt szerencsére épen maradt márványcímeres kandallóval együtt. A kápolnában az oltárkép Boltraffio olasz mester Lódi Magdolnájának egy nagyon jó másolata, amelynek eredetije a Nemzeti Galériában látható. Az oltár két oldalán egy-egy XVII. században készített faszobor állt, ezek ma a soproni Keresztény Múzeumban tekinthetők meg. Szent János apostolt és egy szent püspököt ábrázolnak, alkotójuk ismeretlen. Az emeleti szalon érdekessége, hogy a bútorzata Bonaparte Lajos király, Napoleon testvérének amszterdami palotájából származott. A bútorokat a kastély holland úrnőjének édesapja birtokolta. Halála után lánya, Verseghi Elek első felesége, Jansen Erzsébet örökölte. Így jutott az egykori királyi szalon bútorzata Röjtökmuzsajra.